Webáruház a közösségi média világában - 2. rész
Milyen is konkrétan egy webáruház közösségi felületeit kezelni, hogy állítható össze egy stratégia, és egy megfelelő ütemterv. Sok-sok hasznos tanácsot adunk, hogy miként induljatok el a közösségi média világában.
Miről olvashattok ma
A következőkben múlt heti közösségi médiával kapcsolatos posztunk folytatását olvashatjátok majd. Akik esetleg még nem olvasták az első részt, itt megtehetik.
A frissen érkezők kedvéért annyit még elárulhatunk, hogy közösségi médiáért felelős kollégánkkal, Izával folytatott interjúnk múlt heti részében karrierje kezdetéről mesélt, illetve arról, hogy milyen is az ő viszonya a közösségi médiával.
Mai cikkünkben még jobban beleássuk magunkat a részletekbe. Milyen is konkrétan egy webáruház közösségi felületeit kezelni, hogy állítható össze egy stratégia, és egy megfelelő ütemterv.
A cikk végén pedig, ahogy a korábbiakban ígértük, kezdő vállalkozóknak, és személyes brandet építőknek is sok-sok hasznos tanácsot adunk, miként induljanak el a közösségi média világában. Következzen is múlt heti cikkünk folytatása:
A részletek
K: Szerinted mi a legnagyobb különbség egy offline értékesítéssel foglalkozó cég (ezalatt értem, olyan cég, aki nem foglalkozik online értékesítéssel), és egy webáruház online jelenléte között?
V: Egyértelműen a kommunikációt mondanám! Nem titok szerintem, hogy mindkét „oldalnak” az a célja hogy népszerűsítse brandjét, és megnövelje a termékei, vagy szolgáltatásai eladásának számát. Úgyhogy alapvetően sok a közös pont, de van egy, ahol ez ketté ágazik, ez pedig a kifelé történő kommunikáció.
Vegyünk példának egy bisztrót és egy háztartási cikkeket forgalmazó webshopot. A bisztrónak és a webshopnak is egyformán fontos, hogy minél jobban elterjedjen a világhálón a „hírük.” Ez több látogatót és jó esetben több vásárlást generál. Viszont itt jön a fordulat... A bisztrónak nem csak a kínálatát kell „eladni” az interneten, hanem a helyet is, ahol üzemel. Meg kell mutatnia, hogy miért és miben jók ők, hogy egy interneten szörföző ember, ha megtalálja az oldalukat, el is látogasson oda, ha lehetősége adódik rá! Ezenkívül millió ötlettel fel lehet dobni egy ilyen oldalt, mint pl: nyereményjátékok, különleges ital/étel akciók stb.
És akkor ott van a háztartási cikkeket forgalmazó webshop. Nekik egyértelműen azt kell elérniük, hogy ha megtalálom az instagram feedjüket, tovább is menjek a webáruházukra és vásároljak. Nekik a termékeket kell eladniuk az interneten, és nem magát a weboldalt (de ez nem egyenlő azzal, hogy nem fontos egy igényes weboldal). Jó, ha látom a kínálatukat és hogy miért különlegesebbek ők, mint a másik 80 ilyen témával foglalkozó webáruház.
Egy webáruház és egy bisztró is elég összetett dolog, egyik esetben sem elég egy jól felépített social média oldal, hiszen ezeket az érdeklődőket meg is kell tartani, és nyújtani számukra azt a minőséget, amit elvárnak tőlünk, hiszen ezt ígértük nekik!
K: Amikor te összeállítod a mi céges stratégiánkat mik a legfőbb szempontjaid? Brandépítés, termékértékesítés, interakció a vásárlókkal, vagy mindegyik egyszerre?
V: Ez egy elég bonyolult dolog. Szerintem ahány szakmabeli ember, annyi féle módszer van erre. Mindenki másra esküszik és máshogy csinálja. Én mindig a saját tapasztalataimra, tudásomra és megérzéseimre hallgattam. Egy ilyen folyamat baromi hosszú idő, legalábbis nálam. Statisztikákat készítek, kutatómunkákat nézek, inspirációkat gyűjtök új ötletekre, dizájnra, mindenre.
Nekünk elég sok felületünk van, és minden felületnek megvan a maga „feladata”. Van amelyik oldalon a brandépítés a fontos a termékértékesítéssel, és van, ahol a vásárlóinkkal való beszélgetés és kommunikáció élvez nagyobb szerepet. De mindegyik oldalunkon mindegyik szempontot figyelembe veszem, hiszen ezek adják össze az oldalak sikerességét. Hogy egy kicsit konkrétabb legyek; véleményem szerint a facebook csoportunkban több hely van a viccelődös, beszélgetős tartalmaknak, mint a hivatalos nagy Facebook oldalunkon, ahol inkább a termékek értékesítésével és a brandünk építésével foglalkozunk.
Egyébként ezek a dolgok egy stratégia felállításánál, egy egyszerűbb kutatómunkával könnyen összeállíthatóak, melyik cégnek mi legyen a főbb profilja az interneten.
Persze az egyensúly nagyon fontos mindegyik oldalon.
K: Mennyire nehéz megtalálni az egyensúlyt ezek között?
V: Nagyon! És rettenetesen! Egyik félnek sem jó, ha valamelyik tartalomtípus átbillen a ló túloldalára és már-már zavaróvá és idegesítővé válik, hiszen ez a potenciális vásárlóink elveszítésével is járhat. Fontos volt meghatározni, hogy mi is a fő feladatunk a különböző oldalainkon, hiszen ha minden nap erőszakosan csak egyfajta tartalmat közvetítenénk az emberek elé (legyen ez termékértékesítés, vicces mémek, állandó szavaztatás stb.), az felettébb unalmas lenne egy idő után.
Ha valaki ránéz az oldalunkra, akkor látja, hogy minden posztunkban megtalálhatóak a termékeink, viszont nem mindegyik poszt kiáltja azt erőszakosan, hogy most azonnal vedd meg, mert megbánod! Vannak beszélgetősebb részek, vannak ajánlók, vannak lehetőséget kínáló posztok stb.
A stratégiánk kidolgozásakor nagyon figyeltem rá, hogy minden oldalunkra minden tartalomból „jusson” de a fő célunk megmaradjon. Így, hogy van egy terv, pontosabban egy ütemterv, amit elkészítettem és amit nap, mint nap követek így már sok fejtörést nem igényel, hogy melyik nap mit posztoljak az oldalakra. Ahogy fentebb is említettem, ez nem egy egyszerű és pár óra alatt lezavarható dolog. Figyelembe vettem milyen tartalmakat kedvelnek a követőink, és mik voltak azok, amik annyira nem működtek jól, vagy már túl sok volt belőlük. Ebből egyszerűen kinyerhető egy statisztika és mehet is a tervezés!
Tanácsok, tippek
Most pedig jöjjön néhány hasznos tanács kezdő vállalkozóknak és mindenkinek, aki saját márka építésén gondolkodik.
K: Fentebb már megbeszéltük, hogy milyen platformokon érdemes jelen lenni, de akinek nincs igazán tapasztalata a közösségi média használatban, viszont kezdő vállalkozóként szeretné elkezdeni a brandépítést, nekik mit tanácsolnál, hogy kezdjenek neki?
V: Türelemmel! Viccesen hangzik, de így van. Egy jól működő sikeres platform felépítése nem 2 nap, és nem is 2 hónap. Sok idő mire mindenkinek kiforr a saját stílusa, habitusa, követőtábora stb. Amit tanácsolni tudnék talán az, hogy szánjon rá rengeteg időt az elején. Vegyen a kezébe egy üres papírt és egy tollat, majd üljön le egy asztalhoz és kezdje összeírni a főbb pontokat.
Számos cikk született már hasonló témában, amiket a tervezés elején érdemes átolvasni. Persze nem mindegy, ha valaki magánszemélyként vagy egy cégként kíván érvényesülni, hiszen mindkét esetben más szempontokat kell figyelembe venni.
Szerintem találjuk meg a saját stílusunkat, hogy mit szeretnénk képviselni és mibe vagyunk igazán jók. Hagyjunk időt ennek kiforrására és arra, hogy minden a helyére kerüljön. Persze mondhatnám azt is, hogy induljunk drága hirdetésekkel a posztokra, lesz ami lesz alapon, de amíg nincs meg a fának a törzse, addig nem lesz lombkorona sem!
K: Nyilván fontos, hogy a tartalom és az oldal – például Facebook feed, vagy Instagram felület – külseje egységben legyen, ez hogy érhető el a legkönnyebben?
V: Szerintem egy sablonnal, vagy egy egységes filterrel. Itt is függ, milyen oldalról beszélünk, milyen tartalmak vannak azon az oldalon. A mi esetünkben a sablon volt a legjobb megoldás, hiszen termékek értékesítésével foglalkozunk. Minden termékünk teljesen más funkcióval bír, más a feladata, az alakja stb. Elég kaotikus lenne a felület a különböző színektől és formáktól, ezért a sablon – amibe belekerülnek a termékeink képei – ad egy egyfajta keretet a feedünknek.
A sablonokon belül persze a tartalmak teljesen mások, de a keret miatt mégis egységesnek tűnik a felület. Egy személyes Instagram oldalnál ez nem mindig ilyen egyszerű, hiszen egy portré nem feltétlenül kompatibilis egy kerettel. Erre vannak különböző filterek, amiket rátehetünk a képeinkre és ezáltal egységes „színűvé” varázsolja a képeinket.
Érdemes szerintem itt is eldönteni, hogy mely színeket szeretnénk, hogy domináljanak az oldalon, amelyek illenek egymáshoz is és köthetőek a mi arculatunkhoz is. Érdemes olyan módon kialakítani a posztolási ütemtervet, hogy nagyjából minden második posztban visszaköszönjenek ezek a színek. Ez is adhat egyfajta rendszerességet.
De nem szabad erre rágörcsölni, nem ettől lesz igazán sikeres valami!
K: Milyen gyakori posztolást jellemeznél ideálisként, annak érdekében, hogy viszonylag folyamatos legyen az online jelenlét, de azért ne emésszen fel túl sok időt sem?
V: Szerintem ezt mindenki tapasztalja ki maga, hogy kinek mennyi poszt szükséges, és mennyit bír el! Alapvetően egy mindennapi posztolás nem emészt fel igazán sokkal több időt, ha rendszerezve van és előre tudunk gondolkodni.
Én azt tapasztalom, hogy a napi 1x poszt, vagy legalább 2 naponta 1x poszt szükséges a saját felületeinken, hiszen az algoritmusunk is kedvezőbb a gyakori jelenlét miatt. Ha van miről kommunikálnunk, vannak ötleteink akkor véleményem szerint nem sok a napi 1 poszt. Viszont erőltetetten, csak azért, hogy meglegyen a napi szám, teljesen felesleges bármit kitennünk.
Jó dolog, ha van egy naptárunk, amiben előre összeírjuk melyik napra mit tervezünk kitenni és melyik napokon legyen szünet, ha szeretnénk szünetet. Így előre tudunk gondolkodni, nem kell minden nap azon idegeskedni, hogy mégis milyen tartalmat állítsunk elő hirtelen.
Ez mindenkinél változó, mennyi az a posztolási mennyiség, ami sikeres lesz hosszútávon.
Nos itt a cikk végén szeretnénk megköszönni Izának a közreműködést, és köszönjük nektek is, hogy olvassátok blogjainkat és velünk vagytok közösségi felületeinket is. Reméljük hasznosnak találtátok a cikket!
|