Mitől jó egy jó cikk?
Megtudhatjátok mi milyen szempontokat veszünk figyelembe a blogcikkek megírásakor mind a belső tartalom, mind a külső megjelenés tekintetében. Elmondjuk az is, hogy mi alapján tervezzük a heti ütemtervet/éves tematikát, és milyen kérdésekre keressük a válaszokat.
Valóban, mitől is igazán jó egy cikk?
Első körben azt gondolhatnánk, hogy erre a kérdésre pofonegyszerű a válasz. Azonban amikor kicsit jobban belegondol az ember, már nem is tűnik annyira végtelenül egyértelműnek, hiszen az, hogy valakinek tetszik-e egy adott bejegyzés, teljesen személyfüggő. Így nincs is egy olyan általánosan elfogadott formula, amit mindenki, minden esetben, minden cikknél bevethet.
Vannak azonban olyan paraméterek, amelyek sokban felelősek azért, hogy széles körben is azt lehessen mondani egy cikkre: „Na ez igen, ezt a blogot valóban érdemes volt elolvasni!”.
Mai cikkünkben a blogírásra fókuszálunk. Megtudhatjátok mi milyen szempontokat veszünk figyelembe a blogcikkek megírásakor mind a belső tartalom, mind a külső megjelenés tekintetében. Hogyan tervezzük az éves tematikát, és milyen kérdésekre keressük a válaszokat. Ha ti is szeretnétek egy kis bepillantást nyerni a kulisszák mögé, olvassatok tovább!
Tervezés, aktualitás, hosszútávú érdekesség
Bárki, aki blogírásra adja a fejét elég hamar szembesül azzal a problémával, hogy a piac minden szempontból eléggé telített. Mivel a blogírás nincs végzettséghez, szakmai tapasztalathoz, vagy bármi hasonló általános elváráshoz kötve, lényegében bárki írhat blogot.
Ez egyrészt szuper dolog, hiszen fontos, hogy olyan környezetben éljünk, ahol mindenkinek egyenlő joga van az önkifejezésre, másrészt meg is nehezíti a feladatot, hiszen a sok jó ötlet, és érdekes tartalom között azért valljuk be, egyre nehezebb kitűnni a tömegből, és bevonzani az olvasókat.
Pont ezért is számít sokat, hogy már a blogírás legelején konkrét ütemtervvel készüljünk ne csak 1-2 cikket, vagy 1-2 hetet illetően, hanem legalább 4-6 hónapra előre tervezzük meg, legalább vázlatszinten milyen kontenttel szeretnénk az olvasók elé állni.
Nálunk általában csapatmegbeszélésen dőlnek el a hasonló kérdések. Átnézzük ilyenkor a tavalyi látogatottsági adatokat, mely témákat találták legfigyelemfelkeltőbbnek az olvasók, kutatást végzünk az idei év trendjeit illetően, külföldi tartalomgyártók tapasztalataira is igyekszünk hagyatkozni, próbálunk olyan kínálatot felvonultatni, ami minél szélesebb olvasói réteg számára jelent valós információforrást viszonylag széles spektrumon, mind a témákat, mind a tartalmat illetően.
A konkrét ütemterv készítésénél törekszünk arra, hogy többféle cikkel is jelentkezzünk: legyenek termékorientált blogok, legyenek aktualitások, vásárlást segítő tanácsok, kulisszák mögötti képek.
Hogyan fogjunk neki az írásnak?
Néha ez is kemény dió. Vannak alkalmak, amikor a szavak szinte maguktól jönnek, és úgy pörögnek az ujjak a billentyűzeten, hogy szinte már sistereg. Aztán persze vannak olyan napok, amikor másfél óra után is csak a cím került a word doksi tetejére.
Ez abszolút benne van a pakliban. Bármennyire is szeret valaki írni, olvasni, kommunikálni, teljesen természetes, hogy bizony néha leblokkolunk és nagyon nem jön az ihlet.
Erre általában két megoldást szoktunk alkalmazni. Vagy egy picit hagyni kell az írást (inni egy kávét, kimenni egyet az udvarra sétálni, tartani 5 perc szünetet) hogy kitisztuljanak a gondolatok, vagy pedig aktívan kell inspirációt keresni.
Mit is értünk ez alatt? Nos, hívjuk internetes körképnek. Igazából arról van szó, hogy tényleg körbenézünk kicsit miről írnak ebben az időszakban mások, hazai és külföldi portálok egyaránt. Melyek azok a témák, vagy gondolatfoszlányok, amik a mi figyelmünket is felkeltik, mint olvasó.
Nyilván itt nem egy az egybeni másolásra, vagy fordításra kell gondolni, de inspirálódni igenis szabad. Olyan ez kicsit, mint a divat, látsz egyfajta megjelenést egy magazinban, ami felkelti az érdeklődésed, és ez arra inspirál, hogy végezz egy kis kutatómunkát, találd meg a számodra legmegfelelőbb összeállítást, azt a variációt, amiben te a legjobban érzed magad.
Belső tartalom vs. külső megjelenés
Ha már beszéltünk az ütemtervről, a tervezhetőségről, és az írás elkezdéséről, nézzünk rá picit az írás folyamatára is. Erre sokan sokféle módszert alkalmaznak. Saját példából kiindulva a legkézenfekvőbb megoldás az, ha a belső tartalomra és a külső megjelenésre egy egységként tekintünk.
A kettő nem fölé-alárendelt viszonyban áll, hanem egymást segítve ad egy teljes egészet. Blogírásnál érdemes már az elején kialakítani egy egységes külsőt: azonos bekezdésszám, azonos színpaletta használata a kiemeléseknél, egy adott betűtípus stb.
Ha tudjuk az egységeket, a tartalom tervezése is könnyebb. Akár vázlatpontokba szedjük a gondolatokat, akár felsorolásszerűen listát készítünk, vagy egyből nekiugrunk teljes bekezdéseknek, a külső összeszedettség sokban tudja támogatni a belső átláthatóságot is.
Blogírás céges platformon?
Lévén, hogy jelenleg is egy céges platformon megjelent cikket olvastok, nyilván felmerül a kérdés mennyiben más egy „hivatalos” és egy magánoldalon megjelenő blog.
Hát, egy szóban összefoglalva: sokban. Egy céget képviselve számos olyan szempontot is figyelembe kell venni, amire magánszemélyként nem is gondolna az ember (PR szempont, termékbemutatás, felsővezető elvárásai, tervszámok, személyes vélemény vs. kollektív álláspont stb.)
Az igazán jó együttműködés azonban az, amikor olyan emberek írnak céges platformokra, akik egyetértenek a cég értékrendjével. Gondoljunk csak bele milyen lenne, ha mondjuk egy neves divatmagazin számára valaki olyan írna blogot, akit nem érdekel a divat, vagy egy bútorokat forgalmazó cég számára olyanok írnának, akiket a legkevésbé sem érdekel a lakberendezés. A havi fizetés nagy úr, de azért valljuk be, jó ha valakit érdekel is, amiről ír.
Őszintén szólva ezért is jó ezen a platformon blogot írni. Mi valóban csapatként dolgozunk, ahol nem csak elvárásokkal találkozik az ember, hanem őszinte visszacsatolással és konstruktív véleményekkel. Így nem csak vásárlóink és olvasóink számára tudunk egyre színvonalasabb szolgáltatást nyújtani, de saját szakmánkban is fejlődhetünk.
|